Atten Ash - The Hourglass

2017.07.22. 13:23

Már 2012-ben elkészült az USA-béli melodic death/doom banda bemutatkozó albuma, de csak 3 évvel később, 2015 februárjában jutott odáig a dolog, hogy egy lemezkiadó felfigyelt rájuk, és saját gondozásában ki is adta fizikai formátumban az albumot. A Hypnotic Dirge Records nagyon jól döntött, hogy szárnyai alá vette ezt a bandát, zenéjük ugyanis már a bemutatkozással is felettébb profi, és hozzáértő jellemről árulkodik. Pedig erre nem sok okot találunk, mivel a bandát alkotó három zenészből csak Barre Gambling az, aki számottevő zenei múltat tudhat maga mögött - a Daylight Dies nevű hasonló stílusú bandában játszott sokáig. Azaz még most is aktív tagja, csak a banda 2012 óta nem jelentkezett lemezzel.

A zene alapvetően melodikus-központú, mely egyensúlyban operál mind a death, mind a doom metal elemeivel. Hasonló az Insomnium-hoz, a Saturnus-hoz, és a Helevorn-hoz. Vagy épp a Woods Of Ypres is olyan banda, mely sok közös vonást mutathat fel vele.

Bár még érezhető, hogy azért nem találták meg a saját útjukat, de úgy gondolom, egy masszív bemutatkozó albumot raktak le az asztalra, mely után - ha minden jól megy pénzügyileg is náluk - következhet egy ennél is erőteljesebb lemez. 

Insanity Cult

2017.04.21. 12:32

Az előzőleg bemutatott bandához hasonlóan, itt egy újabb kivétel a jellegtelenség alól. A görög Insanity Cult 2011-ben alapult, azóta pedig egy EP és két album került ki a kezükből. Zenéjük tisztán black, és félő, hogy ez manapság már nem valami kielégítő sokaknak, azonban van itt egy nagy DE: maga az alap stílus, amiért ez a blog is létezik, egy olyasfajta különc, amit nehéz tényleg jól művelni. A borongós érzésekről van itt szó, az üresség, és a káosz harcáról a mindennapokban... az ilyesmi gondolatokat kevesek tudják úgy igazán zenébe formálni. Bár sokan próbálkoznak, a legtöbb ilyen nekifutás olyan semmilyen. Nem érzik át.

Mikor azonban jön egy ilyen banda, és emlékeztet arra, hogy az ember miért vetette bele magát az efféle megtépázott, borzalmakkal körülölelt lélekfelszabadító ordításáradatba, akkor már nem kérdés, hogy ezt a fajta zeneiséget valóban kevesen képesek megalkotni annak eredendő eszmeiségéhez hűen.

A legutóbbi album idén februárban jelent meg. Jelenleg mindhárom eddigi anyag ingyenesen letölthető digitális formában a bandcamp-ről.

МОРОК

2017.04.19. 15:34

Old-school hangulatú alstílus nélküli feszes black, mely a szomszédos Ukrajnából szól. Egyemberes projektről van szó, a zenében pedig egyértelműen érezhető a manapság már ritkábbnak számító elhivatottság. Mikor az alkotó tényleg belead mindent, amije van, hogy létrehozza a zenét. Becsülendő ez, és a zene minőségében is visszaköszön.

Az elmúlt 2-3 órában meghallgattam vagy 30-40 különféle banda zenéjét, és meglehetősen csalódott vagyok. A legtöbb valami igénytelen, semmitérő szemét. Sokhelyütt az egész dal ugyan abból a dob-basszus-gitártémából tevődik össze hosszú perceken keresztül, bármiféle változás nélkül. Egyszerűen unalmasak, és jellegtelenek. Nem tudom, mi történt a black zenével az utóbbi években, de sokan mintha azt hinnék, hogy tövig torzított gitárral, és csapkodó dobokkal máris black metal zenét lehet írni. Szánalmasak. 

De azért a jelen időben is vannak kivételek, mint például a МОРОК. Két album jelent meg eddig, mindkettőt melegen ajánlom - a debüt 2015-ben, utóbbi 2016-ban.

Nahtrunar

2016.07.12. 14:13

Alapjaiban a Nahtrunar tiszta black-et játszik, viszont azt egy olyan őszinte és nyílt formában, hogy hamar megragadja a hallgatót. Dallamok ütik fel a fejüket itt-ott, oldschool hangulat uralkodik a két főbb anyagon (első demó és debüt album), ráadásul mindennek tetejébe majdhogynem tökéllyel operál a káosz és kiteljesedés határmezsgyéjén. Egy olyan hangzásvilágról van szó, ami a kétezres éveket tekintve alig fordul elő, mégis szerintem pont ez az, ami a black metal lényegét jelenti. Átkötő szerzemények és főbb művek váltják egymást az albumon, mint akár egy színházi darabban, ez pedig kölcsönöz neki egy bizonyos emelkedett hangulatot, mely egyben visszarepít az ódon várkastélyok s megbecsült tisztesség világába, de mégis modernebb hangzásbéli megoldásokkal eszközölve azt. Míg a demó méginkább visszatér a gyökerekhez és a velejét ragadja meg a sötétség spirituális mivoltjának. A csont és bőr emberről szól, ahogyan a fekete űrben eggyé válik a végtelennel. 

Erősen ajánlott mind az album, mind az első demó:

Reach The Moon

2016.06.22. 11:59

Egy megszokottnak mondható helyzettel állunk szemben most is: adott egy fiatal srác, aki a black metalban képes kiélni magát a leginkább. Néha-néha sikerül beszerveznie vendégelőadókat a zenélésbe, az eddig kiadott anyagok pedig többnyire demo és single formában láttak napvilágot. Egy lemezszerződés lenne a cél minden bizonnyal, és úgy gondolom ez hamarosan meg is fog valósulni. Ugyanis maga a zene az old-school és a modern black mondhatni tökéletes keveréke. Néhol tiszta énekhangot hallunk, másutt többnyire a hörgés dominál. Egyszer lassú dallamok szólítanak, másszor pokolbéli száguldás ránt magával. Előbbire itt egy példa:

Úgy gondolom, hogy ilyen fiatalon és effajta meg-megcsillanó tehetséggel egy igencsak ígéretes út áll a projekt előtt. Elég csak a Katatonia korai történetére gondolni, ami egész hasonlóan alakult. Ha nem is ér el nagyobb közönséget, azt szinte biztosra veszem, hogy egy leendőbeli album - már amennyiben tényleg odafigyeléssel lesz megalkotva - szép visszajelzéseket fog eredményezni az underground táborától. És hogy azért a pokolbéli száguldás se maradjon el:

Utbyrd - Varskrik

2016.03.22. 17:27

Meglepő keveréke ez a szimfonikus, black és hardcore stílusoknak. Ritkán nyilvánul meg ennyi különféle zenei kategória egy albumon - ráadásul egy számon - belül, így hát mindenképp egy érdekes hallgatnivaló. Főleg azzal a ténnyel a háttérben, hogy ezek a stílusdarabok sokszor egybemosódnak, van ahol pedig külön-külön tűnnek fel. Rég hallottam már effélét - sőt konkrétan effélét még soha. :)

Szerző: VTX

Szólj hozzá!

Címkék: 2015 2016 utbyrd varskrik

Azt hiszem közel egy hónapnyi kihagyás után elérkezett az idő, hogy belevágjunk a 2016-os évbe. Kezdjünk hát egy single anyaggal, mely teljes valójában epic black metal.

A brazil black metállal általában úgy vagyok, hogy nem tud megfogni, de persze kivételek mindig akadnak, mint amilyen ez is. Maga a dal egy korábbi számuk tiszta vokálos verziója, de szerintem hatalmasat dobott rajta az eredetihez képest. Meg ha már epic black, akkor a tiszta vokál mondhatni plusz pont. Való igaz, még 10 percnél is rövidebb dalról van szó, de a hangulata keményen belemarkol az emberbe, s nem is engedi el. Hozzá mérten a borító is jól el lett találva.

Aztán reméljük a 2016-os év több epic lemezt fog termelni, mint a tavalyi, mert hát az előző év a stílust illetően elég gyér volt.

2015 Legjobbjai - top 15

2015.12.24. 20:17

Bár még van egy bő hét az évből hátra, de mivel nem sok esély van rá, hogy a maradék időben bármi említésre méltó is napvilágot lásson (aztán nehogy elszóljam magam...) elérkezettnek látom az időt, hogy megosszam Veletek idei kedvenceimet. 10-es lista helyett inkább 15-össel szolgálok, remélem többek örömére, mint bánatára. Közülük kettőt leszámítva mind album, szóval lesz hallgatnivaló bőven. Mindehhez pedig a legfontosabb a türelem. Ha belekezdtek egy-egy albumba, akkor ne létezzen más, csak az a zene. Ezt komolyan mondom, különben nem is érdemes hozzáfogni a hallgatásukhoz. Bár feltételezem, egy részével már szembetalálkoztatok az év során. A tavalyihoz hasonlóan pedig most is inkább csak pár mondattal jellemezném a szereplőket, vagy talán csak eggyel - maradjon a zenéé a főszerep. Na de nem is szaporítom tovább a szót, lássuk hát az idei év legmegnyerőbb anyagait.

 

15. Ethereal Shroud - They Became The Falling Ash

Lassú és monoton depresszív black az Egyesült Királyságból, melyet pont az apró, de annál fogósabb témaváltások repítettek fel a 15. helyig.

 

14. Bell Witch - Four Phantoms

USA-beli főként funeral doom, melyben itt-ott fellelhetők black metálos elemek, de összességében a listán szereplő legvontatottabb műről van szó, mely nehezen tud hatalmába keríteni, viszont ha sikerült, akkor a lélek legmélyebb hörgőibe ássa magát.

 

13. Blot - Ilddyrking

Igaz black, Norvégia déli csücskéről, mely magában hordoz minden olyat, amit az old-school black jelent.

 

12. Ende - The Rebirth of I

Francia black, mely itt-ott Agallochra emlékeztet, másutt pedig Vlad Tepes-féle hangzásvilágot teremt, szóval enyhén szólva is változatos zene.

 

11. Dräugr - Despair the Withered Shadows

Rengeteg helyen Opeth-re emlékeztető ide-oda kicsapódó progressive death-black keverék. A két stílus nagyjából egyenlő arányban oszlik el, és ez enyhén szólva is egy érdekes hallgatnivalót jelent. Akusztikus dallamok, majd hirtelen betörő féktelen száguldás hörgésekkel társítva.

 

10. Firecult - Lord Of The Eternal Fire [EP]

EP lemez, mely bátran visszarántja a hallgatót a 90-es évek black metal világába. Jelenti ez leginkább a melodic black-et, de ahogy láthatjátok a megjelenés is erre hajaz. Felettébb erőteljes anyag.

 

9. Vallendusk - Homeward Path

Indonéz (!) atmoszférikus black, mely könnyedén a stílus nagyjai közé sorolható. Származásuktól függetlenül hűen átadják az északi metál hangulatát, méghozzá olyan páratlan módon, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. Ajánlom a Ring Of Fire című dalt kezdésnek.

 

8. Utstøtt - Hjørungavågr

Most kezdek rájönni, mennyire feltörekvőben van az észak-amerikai black metal színtér. Ugyanis az Utstott is onnan származik, pontosabban Portland-ből, az Agalloch szülővároságól. Zenéban azonban elütnek, ugyanis az idei év egyetlen említésra méltó epic black metal lemezéhez van szerencsénk itt a 8. helyezett személyében. És bár a kezdetekben úgy terveztem, hogy az oldal főként erről a stílusról fog szólni, félelmetesen kevés ilyen anyag látott idén napvilágot. Viszont ez nem véletlenül szerepel a 8. helyen - változatos, folkos, dallamos, és mindenképp epic, szóval adjatok neki egy esélyt.

 

7. Nechochwen - Heart Of Akamon

Ismét Egyesült Államok. A Nechochwen az indián kultúra által lett megihletve, ez pedig mind a dalszövegeikben, mind a zenéjükben erősen érződik. És mivel engem erősen vonz ez a világ, na meg egyáltalán nem mellékesen a zene is elképesztően jó. Többet nem is árulok el, hallgassátok!

 

6. Addaura - ...and the lamps expire [EP]

Na jó, megint USA. Ezt eddig észre sem vettem, hogy ennyien vannak a listán. De legalább egyértelmű, hogy valóban gyarapodik az ottani színtér - sőt az első helyezett is az lesz. Na de maradva a Addauránál, korábban a Cascadian blackről írt cikkben már említettem őket, mint a stílus egyik fő képviselői, és az idén megjelent EP lemezükkel ezt méginkább egyértelművé tették. A stílus sajátosságai gyönyörűen megnyilvánulnak - a száguldás, az a bizonyos ritualisztikus érzet... elképesztő.

 

5. Macabre Omen - Gods Of War - At War

Hellenisztikus black metálról még nem írtam, pedig olyan is van ám. Legfőbb képviselői talán a Kawir és a Macabre Omen, utóbbi pedig idén adta ki 10 év után a második albumát, és hát ahogy az itteni helyezéséből látszik, ez meglehetősen izmosra sikeredett. Az se mellékes persze, hogy rengeteg más felületen top 10-en belülre került, szóval ezzel kívételesen nem csak én vagyok így. Az egyediség itt teljes mivoltában pompázik, ahogy a vérbeli black és a stílus melodikus oldala egymással keringve járják végig az albumot.

 

4. A Forest Of Stars - Beware the Sword You Cannot See

Többször megénekeltem már, mekkora lehetőséget látok a pszichedelikus rock és a black metal összefűzésében. Ahányszor e két stílus táncába botlok, és az anyag nem csak úgy összedobott, mindig tátott szájjal állok előtte. Ezen album esetében sem volt másképp, és így méginkább fokozódott bennem a nagy kérdőjel, hogy ebbe miért nem vágnak bele többen. Komolyan mondom, világsikerű albumok születhetnének ebből. Bár a Forest of Stars Angliából hódolva valószínűsíthetően nem erre vágyik, zenéjükben mégis megvan szinten minden, ami ilyen magaslatokba vezethet. Egyszerűen leírhatatlan az a sokszínűség, amit az album rejt.

 

3. Harrow - Fallow Fields

Elérkeztünk a dobogó legalsó fokához, melyen a Harrow áll büszkén, Kanadából hódolva. A zene több folk-elemet tartalmaz, mint black metált, ezért néhányotok számára jogos lehet a kérdés, hogy miért is van itt. A válaszom pedig egyszerűen az, hogy azért, mert jó. Méghozzá annyira, hogy az idei év 3. legjobb albumának tekintem. Sok helyen hasonlít a korai Agallochoz, és ez már önmagában aligha jelenthet rosszat. A lélek mélyéből fakadó, és ugyan oda hatoló műről van szó, így minden figyelmet megérdemel.

 

2. Düsterdraußen - Where Is Your Summer Now?

Megdöbbentő számomra, mennyire ismeretlen ez a banda. Igaz, csak ez az egy albumuk van, a korai demóik pedig konkrétan fellelhetetlenek, viszont ez az egy album... ez valami mesteri. Az még hagyján, hogy önmagában megtestesíti az atmospheric black metal fogalmát, de amit rejt, mindaz nemes egyszerűséggel a sötétebb zene legjavát fejezi ki. Monoton, de sose ereszt. Talán csak rám van ekkora hatással, nem tudom, de engem elvarázsolt.

 

1. Alda - Passage

Elérkeztünk hát az első helyezetthez, mely az olvasóim körében nem lehet annyira meglepő, másoknak talán annál inkább. Végezetül ismét az USA ad otthont ennek a bandának is, akik valóban szívből zenélnek. Ez ritka, hát még a black műfajban, de előfordul. Többet inkább nem is fűzök hozzá, csodáljátok.

 

 

 

 

 

Bónusz: Perennial Isolation - Astral Dream

Félreértések elkerülése végett, ez nem egy dobogós album. Viszont könnyedén lenne helye a legjobb 15 között, egyszerűen csak nem tudom hova helyezni. Simán el tudom képzelni akár a lista végén, de könnyen valahol a Macabre Omen mellett is. Valamiért képtelen vagyok behatárolni őket. Spanyol bandáról van egyébként szó, mely önmagában meghökkentő lehet, főleg azután, ha meg is hallgattuk a zenéjüket. Mindenképp itt szerepel valahol a listán, csak fogalmam sincs, hol. Így hát idebiggyesztettem a végére, mert vétek lenne kihagyni.

Drunemeton - Fullmoon Asbath

2015.12.21. 11:29

Mindenek előtt elnézést kérek mindenkitől, aki rendszeresen olvasgatja a blogot, mert ahogy észrevehettétek kissé elhanyagoltam az utóbbi hónapokban. De remélem a hamarosan kikerülő év végi top 10-es lista kárpótolni fogja ezt a kimaradást.
________________________________

Most viszont itt van nekünk egy orosz banda, mely honfitársaik túlnyomó többségével szemben nem a modern post-black és ambient-black nyomain kezdett el tevékenykedni, hanem nemes egyszerűséggel belecsapott a black metal velejébe. Méghozzá nem is akárhogy.

Történetük visszavezethető 2008-ra, mikor még tényleges bandaalapítás történt Heresiarch Seminary néven. 6 év és kettő album után azonban a létszám egyre csökkent, ez pedig egy kis újítást kívánhatott maga után, s 2014 hajnalán a projekt neve megváltozott Drunemeton-ra. Zeneileg ez nem takar sok újítást (sokak örömére) mivelhogy bár egy ember által, de folytatódott a korábbi név alatt született zenevilág továbbvitele, ámbár ugye immáron csupán egyetlen emberrel a név mögött.

Maga a zene - azon túl, hogy valóban nem sorolható be semmilyen alstílusi rétegbe sem - leginkább a 90-es évek második felének black zenéihez hasonlítható. Itt ne az akkori melodikus túlkapásokra gondoljatok, hanem pl a Necrophobic-féle hangulatvilágra. Valamivel kevesebb death beütéssel.

Visszatérve a jelenbe, egy 2014-es split-anyag után idén szeptemberben jelent meg az új név alatti első album egy vendégzenésszel, aki a stúdiózáskor a dobokat püfölte. Így 2015-ben pedig már ott tart a black metal, hogy úgymond üde nosztalgiázásnak számít, ha egy újnak nevezhető album a régi idők black zenéjét képes feleleveníti - mindezt úgy, hogy valóban semmi jele nem található rajta a modern irányzatoknak.

2015 legjobbjai - hamarosan!

2015.12.09. 10:34

Itt van már ugye a december, és egyben egyre közelebb kúszunk az év végéhez is, ez pedig mélyebb zenei körökben aligha jelenthetne mást, minthogy jönnek a toplisták. Az előző évihez hasonlóan ez most sem fog elmaradni, már buzgón rendezgetem a listát, toldozgatom-foltozgatom és hamarosan meg is leszek vele. Ismét 10 anyagot mutatok majd be röviden, ezek pedig most inkább albumok lesznek, mint bármilyen más anyag. Legalábbis próbálok erre figyelni, de könnyen lehet, hogy becsúszik egy EP vagy demó. Majd kiderül. (:

Szerző: VTX

Szólj hozzá!

Címkék: 2015 legjobbjai