МОРОК

2017.04.19. 15:34

Old-school hangulatú alstílus nélküli feszes black, mely a szomszédos Ukrajnából szól. Egyemberes projektről van szó, a zenében pedig egyértelműen érezhető a manapság már ritkábbnak számító elhivatottság. Mikor az alkotó tényleg belead mindent, amije van, hogy létrehozza a zenét. Becsülendő ez, és a zene minőségében is visszaköszön.

Az elmúlt 2-3 órában meghallgattam vagy 30-40 különféle banda zenéjét, és meglehetősen csalódott vagyok. A legtöbb valami igénytelen, semmitérő szemét. Sokhelyütt az egész dal ugyan abból a dob-basszus-gitártémából tevődik össze hosszú perceken keresztül, bármiféle változás nélkül. Egyszerűen unalmasak, és jellegtelenek. Nem tudom, mi történt a black zenével az utóbbi években, de sokan mintha azt hinnék, hogy tövig torzított gitárral, és csapkodó dobokkal máris black metal zenét lehet írni. Szánalmasak. 

De azért a jelen időben is vannak kivételek, mint például a МОРОК. Két album jelent meg eddig, mindkettőt melegen ajánlom - a debüt 2015-ben, utóbbi 2016-ban.

Ahogy látom, ez valamiért elmaradt, az oldal nevéhez hűen azonban nem szabadna kihagyni a palettából. Mint többen tudhatjátok, 2016 decemberében megjelent egy 3 lemezes Summoning feldolgozásokat tartalmazó anyag a Wolfspell Records gondozásában, amelyhez a méltán híres Caladan Brood is közreműködött egy tőlük elvárható minőségi tiszteletadással a stílusteremtő banda előtt. Itt írtam erről kicsit bővebben: KATT

Ezzel egy időben a Caladan Brood közel 3 év után írt is egy szösszenetet a facebookra, melynek fő mondandója annyiban áll, hogy a banda aktív, és egy új album dalszerzési fázisában van. Valamint a régóta kifogyott merch-et néhány hónapon belül feltöltik (azóta mondjuk már 3 hónap eltelt). Szóval lassan, de biztosan őrölnek a kerekek.

Aethyrium - MMXVI (demo)

2017.02.11. 19:48

Napjában tucatnyi számomra új zenét hallgatok meg, kutatok, és raktározok el későbbre. Mégis az elmúlt hónapokban alig tudok pár olyan anyagot megnevezni, amire azt mondom, hogy "na ez egy erős zene". És itt most egyáltalán nem csak blackről van szó, hanem mindenféle rock/metál zenéről, amiken átrágom magam. Egyre ritkább a minőségi anyag. Ezalatt persze nem a stúdiómunkát értem, hanem magát a minőségi zenét. Egyszerűen azt veszem észre, hogy kezd kihalni a kreativitás a zenékből, a játékosság. És egyre több az amolyan semmilyen jellegű zene, amik leginkább üres szürkeséggel írhatóak le.

Viszont nagy ritkán megesik, hogy olyan zenébe botlom, ami maradandó. Ami testes, vad, életszagú. Hát itt egy példa erre.

Az Aethyrium nevű bandáról nem sokat tudni, összvissz 2 demójuk létezik, egy 2007-ből, a másik pedig 2016-ból. Sejthető, hogy 9 év zeneileg azért sok különbséget jelent, viszont az előbbit nem hallottam, ezért arról nem is tudok nyilatkozni. Az utóbbin pedig csupán 2 dal szerepel, de szerencsénkre nem rövidek, így együtt kitesznek bő 20 percet. És milyen 20 perc az... A szavak helyett szóljon a portlandiak zenéje, és reménykedjünk benne, hogy ez egy leendőbeli album elöljárója.

2016 legjobbjai (top 20)

2017.01.06. 14:03

Egy kis csúszás után, de végre itt vannak 2016 legjobb extrém metál albumai. Extrém metál alatt értem a black/death/doom/thrash stílusokat. Nyilván utóbbi három stílusnak azon irányzatai vannak előnyben, melyek közelebb állnak a black-hez Lássuk hát!

 
20. Odal - Geistes Unruh

Németország mostanában rengeteg black metál zenekarnak ad otthont, ami miatt azt hinnénk, hogy ez a minőség rovására megy, de egyáltalán nem így van. Ahogy az Odal esetében sem. A banda nagyon enyhe folk-kal átítatott vérbeli black-et játszik.


19. Cage of Creation - Into Nowhere

Kísérleti black, sok nyugisabb résszel. Az album sajnálatosan rövid, de egy páratlan utazásra kísér el minket.


18. Krater - Urere

Első hallásra nagyon erősen megindított ez az album, de minél többet hallgattam azóta, annál kevésbé tartom jónak. Ilyen ritkán fordul elő, de azért így is szép helyezést ért el. Káosz black-nek írható le, mely szintén Németországból származik.


17. Gespenst - Forfald

Dániából származó funeral doom-black keverék. Semmi különleges, de pont így jó.


16. Xoth - Invasion of the Tentacube

Egy frissen alapult death metál banda az USA-ból, akik valami újat próbálnak behozni a stílusba. Kimondottan szórakoztató egy album, erősen ajánlom annak, aki valami újra vágyik.


15. An Abstract Ilusion - Illuminate The Path

Szintén egy egészen új banda, akik a melodic death-t akarják megreformálni a sajátos ízlésükkel. Számomra kicsit gépies érzete van, de ettől függetlenül is szép helyen áll. Na meg persze svédek.


14. Woman is the Earth - Torch of our Final Night

Modernebb fajta atmospheric black az USA-ból. Tipikusan olyasféle zene, ami manapság feltörekvőben van. Ez látszik a népszerűségén is. És függetlenül attól, hogy az undergrounban populárisabb, a zene eredeti, és nagyon élvezhető.


13. Downfall of Gaia - Atrophy

Szintén egy modernebb irányzat képviselője. Ez pedig a post-black. Ha nem tudjuk, mi az, füleljünk bele a németek zenéjébe:


12. Aephanemer - Memento Mori

Francia melodeath, mely végre nem a svéd megszokottságot árasztja magából, hanem valami finom újdonságot képes felmutatni ugyan abban a stílusban. 


11. Eneferens - In The Hours Beneath

Talán meglepő, hogy egy teljesen ismeretlen egyemberes projekt második albuma szerepel ilyen előkelő helyen, de nekem annyira megtetszett, hogy muszáj voltam szép helyezést adni neki. A stílus egyfajta lassabb, sajátos atmospheric black. 


10. Hail Spirit Noir - Mayhem in Blue

A pszichedelikus black egy nevesebb alakjának az új albuma, ami felett egyetlen zenerajongó sem mehet el tétlenül. Megér egy hallgatást legalább, mert végtelenül sokszínű.


9. Aenaon - Hypnosophy

Az előzőhöz hasonlóan ők is görögök, valamint szintén pszichedelikusnak mondható black-et játszanak, egy kis szaxofonnal megspékelve. Bitang erős album lett.

8. Tardigrada - Emotionale Ödnis

Miután meghallgattam az előzetes dalt, rögtön felvéstem, hogy erre az albumra majd figyelni kell. Hát nem véletlenül. A sváci formáció első albuma letaglózóan jól egyesíti a depresszív és atmospheric alstílusokat egy hihetetlen hangulatvilágot alkotva.



7. Harakiri for the Sky - III : Trauma

A bandát nemrég ismertem meg, és a hardcore elemek eleinte kissé meghökkentettek, de szépen sikerül összekeverniük a black stílusának lényegével. Dühös zene, ami agresszióba torkollik.



6. Netherbird - The Grander Voyage

A melodikus black az elmúlt években sajnos igencsak kevés album esetében mutatta meg magát, és sokakkal együtt én is hiányolom a jelenből a Dissection-féle sodró dallamokat. Azonban egész jó pótléknak mondható a Netherbird zenéje, sőt... a hatodik hely önmagáért beszél az album rövidsége ellenére is.

5. Revel In Felsh - Emissary of All Plagues

A death metálban közel sem rejlik annyi lehetőség, mint a black-ben, így felkapom a fejem, mikor egy-egy olyan bandával találkozok, akik képesek felrázni a szokványos hangokat. A Revel In Flesh is ilyen, akik tavalyi albuma elsöprő erővel bír.

4. Imperium Dekadenz - Dis Manibvs

Ezt az albumot kizárólag egészében ajánlom. Ilyen erővel nagyon ritkán lehet találkozni. Eszméletlenül súlyos mű, összetett, és félelmetesen jó. 

3. Wildernessking - Mystical Future

A dobogó alsó szintjén e Dél-Afrikai bandának a második albuma áll, melyet szintén előnyös egészében hallgatni. A stílus pedig kimondottan modern. A post és atmospheric alfajok keverednek a black metál területén, kicsit hasonló a Harakiri for the Sky-hoz, ám méltóbb helyen szerepel.

2. Numenorean - Home

A többnyire albumborítója miatt tárgyalt Numenorean debüt lemeze az én füleimben a tökéletes modern black-et szólaltatja meg. Bámulatosan jól értenek ehhez a stílushoz, azaz a post és nagyon enyhe hardcore elemek black-kel való társításához. Valamint a depresszív alfaj is sokhelyütt beköszön. Remekmű.

1. Vektor - Terminal Redux

Első helyezett pedig ez a sci-fi thrash lemez lett a Vektor-tól. Szavak helyett hagyom a zenét, hadd bizonyítsa önmagát.




Ezeket az albumokat, mint azt néhányan talán tudjátok, bemutattam  a rádióműsoromban is, melynek utolsó adása december 30-án volt. Azonban hamarosan visszatér más formában. Bővebben beszéltem bennük a zenékről és bandákról. Itt tudjátok letölteni:

- 2016.12.23. adás letöltés
- 2016.12.30. adás letöltés

 

VTX

Krater - Urere

2016.12.18. 11:28

Szorgosan állítom össze az idei toplistát, mely valószínűleg 20 banda albumát fogja majd bemutatni. Néhol nehézségekbe ütközök, hogy sorrendileg miként helyezzem el az albumokat. Talán a legnehezebb feladat ezt elrendezni.

A Krater egy német banda, akik zenéje leírható káosz-blackként is, mégis sikerül bele melódiát, és egy kis epic vonulatot vinniük. Maga az album valahol a 15. hely körül kering, de még mindig nem tudtam végső nyugovóra tenni. Egyébként a bandának ez a 3. albuma a sorban, 2003-as alapulással maguk mögött. A gitárhasználat néhol erősen death metálos, mintsem black hangulatot idéző, ezért egy igencsak kevert zenéről van szó.

Egy igencsak szilárd albumról írok most. A svéd Khaospath 2013-ban kezdte pályafutását, és most november végén jelent meg a második albumuk, mely egy meglehetősen szolid, egyenes, és decens black metált mutat be a hallgatónak. Nincs igazán semmi különleges benne, és mégis ez az egyszerűsége teszi élvezhetővé. Nem machinál, nem kísérletezget, csak nemes egyszerűséggel kiéli magát a black területén. Néha pedig ennél nem is kell több. 

Sok helyütt dallamos zenéről van szó, ami leginkább a gitártémáknak köszönhető - melodikusnak azért mégsem nevezném a dolgot, mert annyira nem mérvadóak ezek a dallamok.

Afar - Selfless

2016.11.15. 12:16

Az USA-béli Afar néven futó egyemberes projekt durván egy hónapja adta ki bemutatkozó albumát. Stílusa az atmoszférikus- és post-black közé sorolható be. Maga a vokál aligha nevezhető black metalhoz hűnek, ugyanis sokkal inkább post-metalból ismert beszélősebb "ének" járja át a zenét, mely viszont minden más tekintetben black alapú.

Az underground csak úgy árasztja magából az egyemberes próbálkozásokat. Ezek néha jól be tudnak futni, de többnyire hamar elbuknak. Hogy mi lesz az Afar sorsa, az majd eldől, de addig is meg tudjuk hallgatni az albumot teljes egészében.

Gyakorta hangoztatom a tényt, miszerint a black metal manapság 3 fő úton halad a jövő felé: post-black, atmospheric black és hardcore-black keverék. Na hát a post és hardcore lett az alább meghallgatható EP lemezen összekutyulva, méghozzá oly módon, ami még a holtat is kiugrasztja a sírjából. Hihetetlenül energikus, és vad dalokat sikerült megalkotnia az End of Mankind nevezetű Párizs szívéből származó bandának - akik egyébként az Eternal Majesty utódának tekinthetők.

Dodenkrocht - Flesh Tones

2016.08.28. 12:03

Akinek hiányzik egy jó kis doom elemekkel tarkított black metal lemez, annak mindenképp ajánlom a holland Dodenkrocht idei albumát, a Flesh Tones névre hallgató alkotást. Az album lényegében egy keveréke az enyhén depresszív black és doom metáloknak, ezt a két stílust pedig olyan jól sikerült összehozniuk az egy betűs álnévvel rendelkező bandatagoknak (T, S, J, H, W) hogy az ritkaságszámba megy. Persze azt nem mondanám, hogy az egész bő 50 percet átjárja a doomos behatás, de azért egy jó nagy adagnyi részt átkarol.

Nem mellékesen itt-ott epic hangulatok is felütik fejüket, szóval újfent sikerült hűnek maradni az oldal eredeti szándékához.

Hirsi

2016.08.07. 12:50

Egy hónappal ezelőtt jelent meg a debütanyaguk, mely egy EP-t jelent 5 dallal, közel fél óra hosszúsággal. A finnek zenéje egy igazi, enyhe folkkal operáló, de mégis mély black metal gyökerekből feltörő zene, mely első hallásra talán nem mutat semmi érdekeset, viszont ha figyelembe vesszük, hogy bemutatkozó anyagról van szó, igencsak ígéretes jövőt vetít elénk.

Szerző: VTX

Szólj hozzá!

Címkék: 2016 EP hirsi