Ahogy látom, ez valamiért elmaradt, az oldal nevéhez hűen azonban nem szabadna kihagyni a palettából. Mint többen tudhatjátok, 2016 decemberében megjelent egy 3 lemezes Summoning feldolgozásokat tartalmazó anyag a Wolfspell Records gondozásában, amelyhez a méltán híres Caladan Brood is közreműködött egy tőlük elvárható minőségi tiszteletadással a stílusteremtő banda előtt. Itt írtam erről kicsit bővebben: KATT

Ezzel egy időben a Caladan Brood közel 3 év után írt is egy szösszenetet a facebookra, melynek fő mondandója annyiban áll, hogy a banda aktív, és egy új album dalszerzési fázisában van. Valamint a régóta kifogyott merch-et néhány hónapon belül feltöltik (azóta mondjuk már 3 hónap eltelt). Szóval lassan, de biztosan őrölnek a kerekek.

Rég volt már szó az oldal címadó stílusáról, ez pedig ugyan úgy szomorú nekem is, ahogy nektek. A gond az, hogy mostanában valóban alig, vagy egyáltalán nem jelent meg olyan lemez, mely tényleg epic black metal lenne. De ennek kárpótlásaként hamarosan érkezik egy Summoning feldolgozásokat tartalmazó anyag, melyre ha minden igaz a Caladan Brood is készül egy dallal. Mondanom sem kell, ennek okán kimondottan nagy figyelem övezi az anyagot, ugyanis az említett banda nem adott magáról életjelet már közel 3 éve. 

 Az anyag december 15. napján jelenik meg, és a következő feldolgozásokat fogja tartalmazni:

Mesarthim - Grey Havens
Druadan Forest - Beyond Bloodred Horizons
Azaghal (Official) - Where Winters Forever Cry
Sakristei - Soul Wandering
Thy Light - Lugburz
Oþalan - The Passing of the Grey Company
Evilfeast - Arcenstone & Morthond
Demonic Slaughter - Marching Homewards
Kalmankantaja - Through the Forest of Dol Guldur
Galdur - Angbands Schmieden
Wyrd feat. V-KhaoZ - Nightshade Forests
Avathar/FIN - Elfstone
Wędrujący Wiatr - Niczym Białe Oczy Bogów (Like Some Snow-White Marble Eyes)
Midnight Odyssey - Where Hope and Daylight Die
Mirkwood - The Rotting Horse On The Deadly Ground
Severoth - A Distant Flame Before the Sun
Dreams Of Nature - A New Power Is Rising
Caladan Brood - Farewell
Emyn Muil - Menegroth
Eldamar - Land Of The Dead
Elderwind - Flammifer

Ahogy látható, sok - az undergroundban neves - előadó is képviselteti magát az anyagon, így mindenképp egy erős összeállításra számíthatunk. Addig is itt egy nem épp rövid előzetes az amúgysem rövidnek ígérkező tripla lemezről.

Utstøtt - Hjørungavågr

2015.02.24. 10:06

Kezdődjön hát a boncolgatás! A tegnapi nap folyamán háromszor is végighallgattam az albumot, és sajnos azt kell mondanom, hogy nem ütötte meg az elvárásaimat. Bár kétségtelenül egy kiemelkedő albumról van szó, de én valamiért a Caladan Brood debütjéhez hasonló anyagra számítottam. Annak ellenére, hogy nem ér fel addig, még könnyen beszélhetünk egy valóban nagyobb nyomot hagyó albumról. 

Miként a korábbi EP is mutatta, az epic black köreiben egy érzékelhetően gyorsabb és nagyobb irammal bíró zene tárul a hallgatók elé. Mivel azonban már egy szép albumhossz állt Navnløs rendelkezésére, ezt kihasználva szembesülhetünk mi is az új ötletekkel. Ilyen például a Caladan Brood-hoz hasonlító tiszta és mély vokál, mely többször is felbukkan az album hallgatásakor, továbbá a lassabb, inkább ambient stílusban megszólaló részek is. Míg a nagyobb nevek a dobok lassabb és sokkal hangsúlyosabb megszólaltatásával hozzák létre az epic hangulatot, addig az Utstøtt inkább a szintis háttérrel és a riffek atmoszférikus hangzásával idézi ezt elő. Persze azért a dobok többször is főszerepbe kerülnek. A hörgő vokál a nevesebb alkotóknál (Summoning, Elffor, Caladan...) inkább ércesebb és karcosabb, itt viszont jóval tompább, mondhatni belesüpped a hangok kavalkádjába. Ami a zeneszámok megoszlását illeti, nem igazán különíthetők el az egyes dalok, azt is megkockáztatom, hogy egybefolynak.

Ezekkel az apró rávilágításokkal pedig el is érkeztem lényegi mondandómhoz, miszerint az epic szerintem attól epic, hogy elsősorban mindenképpen egyedi, másodrészt pedig nem monoton. E Hjørungavågr album viszont sajnos többször is a monotóniát éreztette velem. Viszont ez korántsem baj, ugyanis jó pár olyan monoton, fekete zene létezik, amiket kimondottan szeretek. Csak azok műfajilag a depresszív black táborába sorolhatók. És pont itt van a bökkenő, miszerint az epic black célja szerintem egy magasztos, hősi érzés felébresztése lenne az emberben, egy kitárulkozó, középkort idéző, végeláthatatlan tereket nyújtó érzésé, melyet én nem éreztem az album hallgatása közben. Az elvárásom márpedig ez volt, mivel a nagyobb nevek képesek ilyen érzésekkel átitatni. Többször is az volt az érzésem, hogy a korai black idejéből meríti az ihletet, és szerintem nem kizárt, hogy valóban ez volt a háttérben. Amennyiben erről van szó, a zene tényleg kitűnő, ugyanis hátborzongatóan emlékeztet a 90-es évek közepén feltörő medieval black törekvésekre (a monotóniával együttvéve) - mely szinte az összes akkori bandánál megfigyelhető legalább 1-2 dalban. Összességében tehát számomra egy apró csalódás volt, de ez nem jelenti azt, hogy rossz anyagról lenne szó, sőt... csak az én elvárásaim voltak rohadtul magasan.

Leginkább az Elderwind-hez tudnám hasonlítani, mely bandáról ugyan még nem írtam, és az igazat megvallva viszonylag rég hallottam már, de valamiért több alkalommal is az a zene ugrott be.

A megjelenés viszont mindenképp jó pont - szembetűnően idézi azt, amit éreztetnie kéne, de nem sikerül neki.
Albumborító nagy méretben: katt
A festő természetesen ismét Albert Bierstadt. 

Egy hosszabb - direkt - kihagyás után újból meghallgattam a Caladan Brood eddigi egyetlen albumát. Nem csalódtam, ó de nem ám. Hihetetlen, hogy mit leműveltek ezzel a debüttel. Kis kulisszatitok: főként miattuk indult ez a blog.

Lassan már két éve (február 15.) hogy megjelent az album, és azóta 2 kiváló Summoning feldolgozáson, pár interjún és néhány facebook kiíráson kívül nem történt semmi. Reméljük ez csak a vihar előtti csend. 

Addig is, ha esetleg kihagytátok volna, lefordítottam pár hónapja az összes dalszöveget magyarra, ügyelve a rímekre és a hangulat megtartására. Szerény véleményem szerint ez néhol nem igazán sikerült, néhol viszont adta magát a szöveg, és egy ütős magyar rím keletkezett. A 'Book Of The Fallen' utolsó versszaka az utóbbira jó példa.

Szerző: VTX

Szólj hozzá!

Címkék: brood caladan

Mint azt sokan tudjuk, a Caladan Brood tavaly év eleji debütalbumával felkavarta az addig akár nyugodnak is mondható vizeket, és valami újat hozott be az amúgy soha meg nem unható Summoning világba. Ez az új pedig sokakat megfogott, így hazánkban is elért pár embert e remek alkotás. Nem hiszem, hogy sokan lennék, viszont annál nagyobb odaadással vagyunk érte. Így érez egy kedves olvasó is, aki kérésemre szíves-örömest csinált pár fotót az első (!) Magyarországra szállított digibookos CD verzióról. 

A Caladan Brood háza tájáról sajnos már több, mint fél éve nem hallottunk semmit. A korábban lefordított interjúból ugye kiderült, hogy az Echoes Of Battle munkálataiból megmaradt egy nagyjából félórányi ki nem adott zeneség, de hogy azt, vagy annak kibővitett/átdolgozott verzióját, vagy a párszor hangoztatott Emyn Muil split lemezt mikor foghatjuk a kezünkbe csak találgathatjuk. Remélhetőleg még idén. :)

Caladan Brood interjú

2014.04.15. 15:31

Gondoltam lefordítom ezt, sok érdekességet meg lehet belőle tudni.

Eredeti: http://blackholeparadise.wordpress.com/2013/02/24/interview-with-caladan-brood/

Az egész ‘Echoes Of Battle’ teljesen beszippantja a hallgatót az album kezdetétől a végéig, és egy fantasztikus földre viszi elszakítva a valóságtól. A kezdeti terv is az volt, hogy ezt az elszakadást érzékeltetitek majd a hallgatóval? Milyen hangulatot akartatok a zenétekbe vinni?
Caladan Brood: Igen, ez volt. A zenénk fantasy-témájú, és mint olyan, az elszakadás szerves része ennek. Ha élethűnek találod a zenénket, akkor elértük az eredeti célunk.

Shield Anvil és Mortal Sword, mikor valósítottátok meg a céljaitokat a Caladan Brood segítségével? Hogyan jött létre a banda? 
CB: A Caladan Brood egyszerűen a kölcsönös szeretetünkből jött létre olyan bandák iránt, mint a Summoning és az Elffor, és olyan könyvek iránt mint a Malazai Bukottak Könyvének Regéje és általánosságban a fantasy témájú irodalom/játékok iránt.

Mi volt a ‘Malazai Bukottak Könyvének Regéjében’ ami az ösztönzést adta, hogy írjatok róla?
CB: Egy igazán élethű és komplex fantasy világról van szó, egy nagyon mély és gazdag történeti háttérrel, sokszínű kultúrákkal, és a karakterek hatalmas, változatos felvonultatásával. A történet önmagában igazán hősies/epikus (epic), magába foglal egy óriási, háború sújtotta világot számos kontinenssel, összetett társadalmakkal, izgalmas csatákkal, és olyan cselekménnyel, amibe mi, mint olvasók teljességgel beleéljük magunkat. Rengeteg felfedeznivalót nyújt nekünk, és úgy érezzük, hogy a ‘Malazai Bukottak Könyvének Regéje', a maga sötét hangulatával és irdatlan kiterjedettségével tökéletes hátteret ad az ilyenfajta zenének. Odavagyunk ezekért a könyvekért és reméljük, hogy a rajongóink élvezni tudják mindennek a zenei változatát.

A Caladan Brood nevet egy a könyvből vett fővezértől kölcsönöztétek. Miért éppen rá esett a választás?
CB: Caladan Brood egy olyan karakter, aki hatalmas erő birtokában van, de a múltja nagyrészt felfedetlen marad a történések alatt. Tetszett az erőnek és a rejtelmességnek ez az ellentéte, és a neve ráragadt a projektre a pillanattól kezdve, mikor játszani kezdtünk az ötlettel.

Az albumot egyértelműen a Malazai Birodalom inspirálta és a háborús regék nagy tárháza, mit Steven Erikson írt. De ezt a világot leszámítva érdekel még más fantasy-témájú mű is?
CB: Teljes mértékben. Mindketten telhetetlen olvasói vagyunk a fantasy és science-fiction témájú műveknek; Tolkien, Moorcock, Jordan, Cook, Donaldson, Howard, és sokan mások. Mindemellett még sokat is játszunk, és az efféle élményeink olyan játékokból, mint pl. az Elder Scrolls sorozat, a Diablo I & II, a Warcraft II: Tides of Darkness, a Heroes of Might and Magic, és ehhez hasonlók nem kis mértékben befolyásolták zenénket.

Annyi minden történik zeneileg az ‘Echoes Of Battle’ albumon. Több rétegnyi melodic black metal riff, szomorú, mégis kiterjedt klasszikus zenekari részek, szelíd folk dallamok, gyönyörű zongora és elképesztő ének harmóniák. Hogyan raktátok mindezt össze a stúdióban?
CB: Hát a "stúdió" igazából csak egy otthoni számítógép volt, haha. A végső masterelés és az ének felvétele egy barátunk otthoni stúdiójában készült, és úgy érezzük, hogy nagyszerű munkát végzett. Fogta a mixeket és egy gazdagabb, minőségibb dimenzióba sikerült átvinnie azokat. Szorosan velünk dolgozott a végső masterelés alatt, mi pedig nagyon elégedettek vagyunk az eredménnyel. Ami magát a zene menetét illeti, részletesen követni akartuk az egységek elrendezését. Olyan hosszú dalokkal, amilyenek az albumon vannak, nagyon trükkös tud lenni, hogy mindent összefüggően és érdekesen tudjunk elrendezni; néhol ez sikerült és van ahol vélhetőleg nem. Viszont mindenképpen sokat tanultunk az ‘Echoes of Battle’ felvétele alatt, és nagyon élveztük a vele töltött munkát.

A zenétekben sok motívumot kölcsönöztetek a Summoning-tól és általánosságban is nagyon hasonlítanak az elemek az ő világukhoz. Az ‘Echoes Of Battle’ alapján a Caladan Brood-ot mégis lehetetlen összetéveszteni bármi mással – egy teljesen új alapra helyeztétek a fantasy-alapú zenét. Mennyire inspirált/ösztönzött titeket a Summoning?
CB: Nyilvánvaló, hogy ami legjobban befolyásolta a zenénket, az a Summoning. Mélyen tiszteljük őket és ki akartuk próbálni, hogy sajátkezűleg hogyan tudunk olyan zenét csinálni ami bár tőlük gyökeredzik, mégis megvan a maga egyedisége itt-ott. Nem akartunk semmi újat vagy különbözőt alkotni; csak hozzá akartunk járulni a Summoning vénához. Természetesen vannak az albumon olyan részek, amik teljesen nyilvánvalóan Summoning eredetűek. Tudjuk, nem kerülhetjük el, hogy hozzájuk hasonlítsanak minket – de nem is igazán akarjuk ezt elkerülni. Persze lesznek emberek, akik lehordanak minket, hogy egy ilyen egyedi banda hangzását vettük át; másfelől viszont vannak, akik örülnek, hogy több ilyen stílusú bandát hallhatnak. Igazából úgy érezzük, hogy egy olyan albumot sikerült az asztalra tennünk, ami a Summoning stílusa mellet egy kis sajátságot is fel tud mutatni - ami lényegében az eredeti célunk volt. Nem akarunk másokat meggyőzni az ‘eredetiségünkkel’ vagy az ‘újításunkkal’, mert egyszerűen nem ez a célunk. Mi csak ihletet merítünk a kedvenceinktől, és élvezzük az ezzel töltött időt.

A Tolkien-metált felidézve sok-sok remek bandát meg tudnánk nevezni, de nincs valami sok projekt, amit a ‘Malazai Bukottak Könyvének Regéje’ inspirált volna. Ahogy Tolkien munkái ösztönöztek olyan nagy projekteket, mint a Summoning és az Elffor, gondoljátok, hogy egy újfajta érdeklődést hoztatok létre Erikson munkái iránt és esetleg utat törtök egy újfajta fantasy metálnak?
CB: Hát biztosan nem törünk utat semminek, haha. A fantasy-témájú black metal egyáltalán nem új, és mi nem igazán újítottunk rajta semmit – de ahogy fentebb említettük nem is ez volt a célunk. Viszont csodás lenne, ha a zenénk felfedezése ösztönözné az embereket arra, hogy beleássák magukat a Malazai Bukottak Könyvének Regéjébe. Ami azt illeti több e-mailt is kaptunk az emberektől, akik azt írták, hogy a mi zenénknek köszönhetően leltek rá a könyvre, és igazi jutalom nekünk, hogy ezt megtudtuk. Mivel a ‘Malazai…’ nincs olyan régóta a könyvesboltok polcain, mint a Tolkien, Moorcock, Howard, Lovecraft, és más egyéb írók könyvei, amik inspirációt adhatnak a metál bandáknak, ezért a hatása a zenére sokkal kisebb volt; persze ez nem kisebbíti a minőséget és az elképesztő világalkotást, amit Erikson és Esslemont tár az olvasók elé, és nem is cáfolja azt, hogy milyen sokrétű hátteret tud adni a zenének úgy általánosságban.

Milyen más előadók/bandák inspiráltak még titeket?
CB: A Summoning mellett hatással voltak még ránk az olyan bandák, mint az Elffor, a Nazgûl, a Graveland, a Vordven, a korai Nokturnal Mortum, és a többi... Még a Vikinges Bathory és a Moonsorrow is hatással voltak ránk néha. Sokat vettünk át még az olyan medieval/fantasy ambient műfajban játszó zenekaroktól is, mint pl. a Mantle of Dust, és Lord Wind, és mindemellett még olyan játékok zenéi is nyomot hagytak az albumon, mint az Elder Scrolls, Warcraft II: Tides of Darkness, Diablo I & II, Heroes of Might and Magic, stb.

Mit szólnátok, ha egy filmhez kéne zenét csinálnotok?
CB: Jó szórakozás lenne, de ez nem éppen olyanféle dolog, ami passzolna a Caladan Brood-hoz, haha.

Felmerült már bennetek, hogy bevegyetek egy dobost a bandába? [Tudni illik, a dobhangok számítógéppel készültek - kicsit illúzióromboló volt nekem, de azért sokat nem rontott. - VTX]
CB: Nem, nem igazán. A programozott dobok olyan hangzást kölcsönöznek a zenének, ami nekünk tetszik. Furcsa lenne nekünk akusztikus dobokkal dolgozni.

Megfelelne a valóságnak, ha azt mondanánk, hogy a Caladan Brood soha nem fog élőben játszani?
CB: Igen ez teljesen megfelelne.

Úgy hallottuk, hogy már most új albumon dolgoztok. [Most = 2013. február vége] Hogy alakul a dolog?
CB: Jónak tűnik. Van egy kis anyagunk, amit az ‘Echoes of Battle’ felvételei alatt rögzítettünk, de nem tettünk rá az albumra, szóval újradolgozzuk azokat a dalokat, és vagy egy EP-hez vagy egy új album részeként felhasználjuk azt.

Mik a terveitek az év hátralévő részére?
CB: Lényegében az amit az előbb mondtunk; újradolgozunk néhány dalt, amit sose fejeztünk be rendesen és egy új kiadvány összedobásán dolgozunk.

Az ‘Echoes of Battle’ megrendelhető a Northern Silence-nél.

Interjú: Calum Robson.

Fordította: VTX

6. Book Of The Fallen

 

Meg nem állunk, harcolunk s meghalunk
Ismeretlen út, túl a szürkeségen
Elvesztünk, de a menet meg nem áll
Sajgó szívek vágyódnak tájakra, miket rég otthonnak hívtunk

Smaragdzöld dombok s tündöklő tengerek
Eltűnnek a távoli emlékekben
A horizont lángol idegen vidéken
Sárgás tengerek, perzselő homokszem

Y’Ghatan tüzei égnek az éjszakában
Mint egy bukott isten árnyéka
Leláncolt fények

Heteken át vándorlunk tovább
Fáradtan s kihasználva a dics már oda
Minden, mi maradt fáradt lelkek sora
Fája végtagok, álmok: haza

Y’Ghatan tüzei égnek az éjszakában
Mint egy bukott isten árnyéka
Leláncolt fények

Megy a menet testvéreink szellemeinek dalára
Mélyen az éjszakában, hol arcaik álmainkban kísértenek
Keresztül a leplen, Hood kapuja megidézett minket
Deres, fagyos tájak, elátkozzák majdan sorsunkat

Keresztül a mészárlás zaján
Keresztül e rejtélyes földön
Oda, hol hegyes kardjaink mutatnak az ég felé
A Malazai Birodalom harcosai
Felföldi trónért vívjuk a csatát
Végzetünk sose volt miénk
Megtépázott, viharvert külsőnk
Véres hajnal egy idegen vidéken

Csillagok trónolnak a sivatag egén
Elveszve a kavicsos homokban
Egy sereg, mit rég elfeledtek
A Malazai Birodalom harcosai
Távol apáink szívétől
Sose térünk már haza
Szétzúzott kardok: egy harcos vagyona
Harcok dúlnak, de tetteink meghalnak

Meg nem állunk, harcolunk s meghalunk
Ismeretlen út, túl a szürkeségen
Elvesztünk, de a menet meg nem áll
Sajgó szívek vágyódnak tájakra, miket rég otthonnak hívtunk

A hajnal elhozta tisztító fényét
S megpillantunk egy siralmas látványt
A csattanó acél elvesző hangjai
Elszórt testek a réten át

Y’Ghatan tüzei égnek az éjszakában
Mint egy bukott isten árnyéka
Leláncolt fények

Eltaposott fejek, szétszórt csontok
Lángoló szívek acél által otthonra lelve
Halálüvöltések, ismeretlen nevek
Eltiport álmok acél által otthonra lelve

Pajzsokat fel, zászlók a magasba
Hív a csata dühöngő szava
Lángoló nyilak zápora alatt
Előre tör, soha fel nem ad
Ostromlott fegyverek ütköznek ordítva
A város falait széjjelhasítva
Tűzoszlopok az eget marják
Míg a szem ellát: mindenütt halotti máglyák

 

5. A Voice Born Of Stone And Dust

 

Porból gyűlik, támad fel a szellem
Feltör csontban, szikrában sercen
Csapzott szőrme, rohadt anyag
Elhalt bőr, sötét lyuk, mi szem helyett marad
Az idők hajnalán a jeget megfékeztük
Megtörtük Jhag-ot, s szörnyen megfizettük
Itt az idő válaszolni Első Kard hívására
haragja fellobbant, borús jövő vár elmondásra

Halált nem látva
Menetelünk, menetelük
Tellann elátkozott minket
Menetelünk, menetelünk
Csontokkal harcolva
Menetelünk

Zokogunk a vérvörös napnak egy hangon, mit por s szikla szült

Egy szertartás biztosítja menetünk
Végtelenül élőholtként, elvágott végzetünk
A sámánok varázslata vén
Üldöz örökkön fagynak mezején,
A harag homokján taposunk
Tűz ösvényén nyargalunk
Egy ősi mágia
Korhoz kötött, vérhez tapadt, földhözragadt

Halált nem látva
Menetelünk, menetelük
Tellann elátkozott minket
Menetelünk, menetelünk
Csontokkal harcolva
Menetelünk

Zokogunk a vérvörös napnak egy hangon, mit por s szikla szült

A bánat szava
S kétség szava
Tüzes lélegzet
Végtelen jég

Zokogunk a vérvörös napnak egy hangon, mit por s szikla szült

4. To Walk The Ashes Of Dead Empires

 

Égő tüzek borítják az eget, miként arany fény szövi át az éjszakát
Ostromlott hegyek roskadnak össze, parázsló halmai borítják a síkságot
Istenek porai, hamuszürke zápor
Halál özönlik s takarja be mától
Néma kő, mit vér festett, hol minden sereg a trón előtt elesett

Fagyos rabok halált üvöltenek,
Inognak a tornyok s sorban dőlnek
Ostromlott lélek, haldokló büszkeség
Ébred a bánat, oltár elé lép

Micsoda mészárlás, istenek harca
Mi áradat, e vérfolyók sora
T’Iam hívása int
Felkeltettek az őrjöngésre
Elveszve tudatban, térben, időben
Elveszve e viharban, mit vezetünk,
Elszabadul a káosz idebent
A végtelen éji ég homályba borítja szemem

Égő tüzek most csillapodnak, mikor arany hajnal veszi uralomba az éjszakát
A harc zaja véget ért, mi maradt csupán némaság
Színes fakóságban fürösztött táj, vérbe öltözve, szakadtan áll
Kettétört lándzsák, összezúzott kardok, jelöletlen sírok
A háború ára

Az árnyékok fia elhagyja az éjszakát, apja távozik a fénytől
Anya Sötétség itt hagy minket, meghalni sápadtan
Testvéreink másfelé vezettettek
Egy hasadás befoltozva, de egy üreg beomolva, a fal emeltetett s leomlani végeztetett
A tópart homokjában csontok elásva
Egy hang újjászületett és egy hang félbeszakadt, évtizedek életének bűnei
Meg kell hoznunk ezt az áldozatot?

Üres kastélyok szavalnak sivár bukásról
Poros macskakövek vezetik haza őket
A bárkák most csöndes helyükön álmodnak
Emeljük poharainkat azokra, kik itt vannak
Jeges halmok, elfeledett kardok
Hófödte hegyek őriznek elfeledett hangot
Hősi tettek, s olyanok mit nem beszélnek
Faragva mindezt egy trónba, mi üres

cover_1397065642.jpg_800x800

Sok helyen olvastam, hogy a Summoning-hoz hasonlítják a Caladan Brood-ot. Ez a hasonlóság szerintem részben igaz, részben nem. Persze az kétségtelen, hogy a szóban forgó albumról most nem írnék, ha nem lenne Summoning, de figyelembe kell venni azt is, hogy a Malazai Black Metal más, mint a Tolkien-féle. A kihangsúlyozott, erős, ámbár lassú dob, a billentyű (a Summoning zenéjében nagyobb szerepet kap) mondható a két legnagyobb hasonlóságnak. Egy ideje keresgélem a szavakat, de hát ennél egyszerűbben nem tudok fogalmazni: a Caladan Brood szebb. A Summoning sok furcsaságot használ - néhol egyenesen industrial metal elemeket hallhatunk a zenéjükben. Sokkal erősebben érezhető az elektronika a zenéjükben - értem itt a szintetizátor sokféle felhasználását. összefoglalve ezt a rivalizálást, azt mondom hogy Mortal Sword és Shield Anvil (a Caladan Brood két fiatal zenésze) egy magasabb szintre emelte a Summoning világát. 

Na de essen most pár szó magáról a hangzásról. Tudni illik az nem egy mindennapi fajta. Maga az Epic Black Metal egy laikus számára azt sugallhatja, hogy itt az átláthatatlan(-hallhatatlan) szimfóniában és melódiában még megkapjuk ráadásnak a Black Metal-ra jellemző erős gitártorzítást és az őrült dobtempót. ezek mondhatni így is vannak (a dobot leszámítva), viszont a két fiatal amerikai ezt egy olyan letisztult és egyszerű, mégis érzelmekkel teli formában oldotta meg, amit senki se várt volna. Le a kalappal előttük, komolyan. 

Az alap CD pakk kb. 1 hete érkezett meg hozzám, azelőtt a FLAC fájlokat hallgattam éjjel-nappal. Ezen az 'alap' kiadványon 6 szám szerepel, több mint 70 perc hosszúságban. Gyakori jelenség, hogy egy banda egy albumán elég hasonló dalokat szerepeltet, ezzel kissé monoton hangulatot teremtve, erről viszont jelen esetben szó sincs. Igaz, hogy minden szám - kissé kitolva a határokat - a műfaj keretein belül mozog, de azt a teret olyan jól használják ki, hogy minden egyes szám önmagában egy önálló remekműnek mondható. Mélyen beleástam magam a szövegvilágba, ami a Malazai Bukottak Könyvének Regéjét dolgozza fel, persze főként annak borús hangulatát idézve. (A 6 számból 5-öt már lefordítottam, szóval remélhetőleg minél hamarabb felrakom ide is.)

[Kis kitérő: tudom, hogy magyar nyelven ez a témakör egy viszonylag kisebb csoportot érint (sajnos), de kíváncsi lennék, hogy mennyi olvasó tudhatja magáénak fizikai formában az albumot (legyen az bármelyik kiadás. Jöhet kommentbe :) ]

Létezik még többféle kiadás. A vinyl verziókon hallhatunk még 2 bónuszdalt. Ez 2 Summoning feldolgozás, amit alább meg is hallgathattok: 

Caladan Brood - Marching Homewards (Summoning Cover)

Caladan Brood - The Passing of the Grey Company (Summoning Cover)

(Szerintem mindkettő jobb, mint az eredeti, de ebbe nyugodtan bele lehet kötni :D )

Végül szeretnék még a látványvilágról írni. A post elején a CD kiadás borítóját láthatjátok. A benne lévő kis füzetben a dalszövegek vannak, alattuk pedig hasonló képek háttérként. A képeket Albert Bierstadt festette, akinek a képe látható a Summoning - Oath Bound című albumán is. Festményei többnyire tájképeket ábrázolnak enyhe misztikummal is rejtéllyel megfűszerezve. Akinek tetszik, ajánlom, hogy nézzen utána a műveinek. 

---------------------------------------------------------------------
Kedvenc szám: Book Of The Fallen
Értékelés: 10/9,9
---------------------------------------------------------------------

A banda logóját itt tudjátok nagy méretben megcsodálni: KATT (készítette: Dan Capp)

A vinyl borítója pedig így néz ki: KATT

 

Hát nagyjából ennyit szerettem volna. Kíváncsian várom következő munkájukat, ami a kiadó szerint (Northern Silence) egy split lesz az Emyn Muil nevű bandával, akikről majd később írok. 

Caladan Brood facebook: https://www.facebook.com/caladanbroodofficial

Caladan Brood - Logo

Szerző: VTX

6 komment

Címkék: echoes battle brood caladan