Arkheron Thodol - Thaw

2017.05.27. 12:27

Vegyünk egy fazéknyi korai Agalloch-ot, majd keverjük össze a modernebb fajta cascadian black két púpozott kanálnyi adagjával, és máris megkaptuk a formálódó Arkheron Thodol világát. Ezekben ugye ott lapul egy erős természetközeliség, filozofikus világlátás, és egy kimagasló egyediség. Mindezt egy igen optimális albumhosszba lefektetve (56 perc) egy valóban figyelemreméltó zenét kapunk.

A banda 4 tagú, az USA-ból származnak, és 2012-ben alapultak. Jelen tárgyalt albumuk a bemutatkozó full-length, ezt 2015-ben előzte meg a legelső kiadvány EP lemez 2 hosszabb dallal. Ez utóbbi révén ismertem meg a bandát, mely két dalt előszeretettel játszottam egykori rádióműsoromban, és félreraktam magamnak a nevüket, mert bizony várható volt, hogy valami komoly anyaggal fognak előrukkolni hamarosan... de arra nem számítottam, hogy egy ennyire izmos korong lesz belőle. Minden tekintetben felülmúlták az elvárásaimat.

Mint azt tudhatjátok, számomra az egyik legmeghatározóbb banda a közelmúltban feloszlott Agalloch, így megismerni egy hasonló zeneiségben alkotó formációt, egy igencsak jóleső érzés. Valamint tisztában vagyok vele, hogy sokaknak szintúgy fontos zenekar voltak ők, így csak ajánlani tudom ezt a kimondottan erős albumot. Majdhogynem hibátlan. A hibákat pedig ilyen szinten már igazából a személyes preferenciák adják - hogy kinek milyen apróságok tetszenek a zenében.

Woman Is The Earth

2016.04.06. 10:00

Van az úgy, hogy stílusok keverednek - nem is ritkán. Azonban most egy igen kivételes példával szembesülhetünk, ugyanis a Woman Is The Earth az atmoszférikus, cascadian és post black zenéket ötvözi egy sajátos formában.

Már-már kezdek nem meglepődni azon, hogy az utóbbi években mekkora számmal alapultak black zenét játszó bandák észak-amerikában, így ezen a témán nem is időznék sokat, korábban már amúgyis szó volt róla - ráadásul az adásomban is kitárgyaltam már a kérdéskört párszor.

Maga a zene engem leginkább a Wolves In The Throne Room-ra emlékeztet, de persze vannak nagyobb elütések. Alapjaiban véve azonban mégis egy olyan zenét hallhatunk, ami az atmoszférikus blackre építkezik, ez kétségtelen. A hasonlóság pedig talán pont a két zenekar világnézeteinek hasonlóságából fakad - dalszövegeik szinte ugyan azokat a témákat boncolgatják (spiritualitás, halandóság, maga az élet, stb). Jelen bandánk annyiban tér el erősebben, hogy talán nagyobb hangsúlyt fektet a dallamosságra, és többször előkerülnek az old-schoolnak nevezhető black metal témák is.

Legutóbbi, negyedik albumuk jövő hét pénteken fog hivatalosan megjelenni, azonban fent már meghallgathattok róla egy dalt - az alapján pedig elég erősre sikeredett az is.

Erősen ajánlott a banda felfedezése! :)

Ma jelent meg a post-black zenét játszó Dél-afrikai Wildernessking legújabb, második albuma. Füleljünk hát bele.

2010-ben lépett színre a Cape Town-ban székhelyelő, 4 haverból összekovácsolt modern black metálság egy mára már nevesnek mondható képviselője, akkor még Heathens néven. 1 évre rá a név megváltozott Wildernessking-re, 2012-ben pedig a debüt album is világot látott. Azon az albumon rengeteg dolog szerepel, de még erősen érezhető rajta a kiforratlanság. Kissé káoszhangulatú, ami mellesleg sokaknak tetszetős lehet.

2 EP és 2 split anyag után pedig épp ma adta ki a banda második stúdióalbumát Mystical Future címmel. Hát ha valahol fejlődésről lehet beszélni, akkor náluk mindenképpen. Az egykoron kesze-kusza dallamok, egybefonódott színkavalkádok ezen az albumon különálló, és masszív egységekké váltak. Az 5 dalból álló album egy zenei utazáson kíséri végig a hallgatót, melyet akár már egy megszokott megoldásnak is elkönyvelhetünk, de azért valljuk be, mindig felélénkíti a kíváncsiságunkat.

Maga a zene leginkább post-blackként írható le, ámbár befigyelnek néhol kimondottan erős cascadian black hatások is. Ez utóbbit főleg arra a bizonyos, néhol fejét felütő ritualisztikus dobhangra értem. A modern black metál - mint korábban többször szóba került - két nagy alstílusra osztható: atmospheric és post-black. Na most az eddigiekből már sejthető, hogy ha cascadian (azaz egyedi atmospheric) hangulatok is fellelhetők a zenében, akkor aztán ténylegesen egy modern alkotásról lehet szó, és ez bizony kőkeményen helytálló. A teljes modernséghez már csak tiszta énekhang kéne, és lám még ez is felfedi magát itt-ott. Összességében tehát egy igazán modern megnyilvánulása ez az album a black metal pillanatnyi helyzetének, alakulásának. Tehát akit érdekel, hogy merre is tart a stílus, mik a "legtrendibb" (világunktól szokatlan kifejezés...) megoldások jelenleg a sötétség zeneiségében, annak kötelező hallgatnivalót jelent a Wildernessking legújabb albuma.

Ardour Loom

2016.01.26. 13:21

Egy vérbeli cascadian black metált játszó banda, egyetlen demó anyaggal a hátuk mögött, mely még 2014 nyarán jelent meg.

A banda két tagja már jópár egyéb formációban is megfordult - amit érdemes kiemelni ezzel kapcsolatban, az mindenképpen a tény, miszeint a demó anyagon gitározó, vokálos és basszeros srác a Wolves In The Throne Room élő fellépésein is szokott játszani. Így hát a kapcsolatok mindenképp adottak, és szerintem várhatunk még tőlük valami nagyobb volumenű anyagot is a jövőben, mert ez a két dalból álló, 40 perces demóanyag hatalmas potenciálról és tehetségről árukodik

Tipikusan olyan mű, mely igazán mély állapotokba képes lehúzni a hallgatót. Erősen ajánlott a cascadian black-et szeretőknek!