Ismét maradván az epic blacknél - legalábbis valami olyasminél - itt egy kiforratlan kanadai egyemberes projekt. A zenében vannak egész szép pillanatok, alapvetően de túlságosan is homogén. Sokhelyütt inkább zajszerű. A hangszerek nem egészítik ki egymást, hanem egyszerre, egymásra mászva próbálják közölni mondandójukat. Ez pedig erősen semmilyenné teszi az album nagyját. Sajnos.

A hangzás szóval olyan, mint a black őskorában - viszont ez a mi alstílusunkhoz ritkán passzol - akkor sem ilyen kivitelezésben. Pedig a borító alapján valami igényesebbre számítottam végre.

Az album február elsején jelent meg. 

süti beállítások módosítása