Rivendell

Hallottunk már ilyet, nem is kevésszer. Black metál egy kis folkos csavarral, a kettő együtt szinte tökéletesen kiegyenlíti egymást. A tiszta hangok plusz a black metálos vokál felváltva törnek fel a furulya vagy a torz gitárhang közül. Szóval nem ritka az ilyen, de mondjuk gyakorinak se mondható. A Rivendell mégis az elsők között volt az ilyen zenében, éppen ezért részben rá is lehet aggatni a stílusteremtő címkét. Akikkel ezen a téren versenyezhet, az a Falkenbach és a Summoning, akik persze korábban kezdtek és viszonylag hasonlót játszottak/játszanak. A Summoning meglepő lehet a folk mellett feltüntetve, ez igaz. Viszont aki meghallgat pár Rivendell szerzeményt, annak egyértelmű a dolog miértje, ugyanis mikor a black metálos fele szól, hát akkor nagyon durván a Summoningra hajaz. 

Újból egyemberes projektről van szó, aki szintén a Tolkien világból merítette az ihletet. Elég gyakori ez a kettős... Emberünk 3 albumot adott ki 2000 és 2005 között, korábban pedig a Fangorn név alatt egy demót, amit szerintem könnyen megüti az albumok szintjét, ezért erősen ajánlom azoknak, akiket akármilyen szinten is, de megfogott a stílus. Ezt azért hangsúlyozom ennyire, mert egyrészt nekem ez a demó lett a kedvencem tőle, másrészt pedig azért, mert ugye tudott, hogy gyakran a legelső nagyobb volumenű kiadványok szólnak a legeredetibben, ergó a 'legjobban'. Főként igaz ez a black metál stílusban.
Tehát 2005-ben jelent meg az utolsó album 'Farewell - The Last Dream' címmel. Igaz, hogy ez a név egyértelmű utalás arra, hogy a projekt befejeződött, azonban ez semmilyen más formában nem lett megerősítve, így sokan még reménykednek. Hát nem tudom.. reménykedjünk. (:

 Hogy az utolsó két albumról is legyen szó: számomra meglehetősen furcsa volt, hogy mennyi tipikus közel-keleti dallam jelent meg ezeken az albumokon. De komolyan, az ember nem várná, hogy egy ilyen - az északi esszenciát magába foglaló - zene olyan hangulatot idéz, mintha arabok közt lennénk egy forgalmas piactéren. Főként emiatt nekem nem igazán nyerte el a tetszésemet az utóbbi két album. Mondjuk ez a közel-keleti dallam előjön ez első albumban is, sőt a demóban is néhány másodpercre, de az nincs akkora túlsúlyban, szóval az még oké, de az, hogy később Tolkien történeteit olyan dallamok kísérik, mintha csak fáraókról lenne szó a zenében... az már kicsit sok. :D