Kissé hektikus, de fellelhető benne mindaz, ami miatt ez a blog létrejött. 

Formabontó módon most nem rangsorban szedtem össze a 2022-es év legjobb albumait, hanem inkább arra fókuszáltam, hogy a kevésbé népszerű, kicsit eldugottabb olyan albumokat mutassam be, melyek szerintem méltóak egy év végi toplistára. Így rangsor nélkül, felsorolva mutatok be 9 albumot, amik 2022 legjobbjai közé sorolhatók.

Predatory Light - Death and the Twilight Hours

Death-doom keverék, előbbi felé tendálva. A komplexitás felé hajaz, miközben megtart itt-ott egyfajta dallamosságot.

Véhémence - Ordales

Francia melodic (epic) black. Korábban is felkerült az előző, 2019-es albumuk az akkori listára, most sem okoztak csalódást, élvezetes anyag.

Nahtrunar - Wolfstunde

Az osztrák Nahtrunar-ra még a 2013-as első demóanyaguk miatt figyeltem fel. Olyan igazi, lecsaupaszított, nyers black, de emelett mégis fellelhető benne egy egyedi megközelítés, főleg az átkötődalok koncepciója miatt, ami több anyagon visszaköszön. Sok helyen 90-es éveket idérő hangzás és dalszerkezet, újkeletű atmoszfériával meghintve, szerethető.

Furis Ignis - Decapitate the Aging World

Német, közepes mértékben elborult black. Még januárban jelent meg, igen megkapó borítóval. Jól reprezentálja a zenét.

Misþyrming - Með hamri

Kellőképp ismert izlandi káosz-black. Csak azért szerepel itt, mert december közepén jelent meg az albumuk, emiatt nem biztos, hogy olyan nagy lett volna az elérése.

Cirkeln - A Song To Sorrow

Svéd melodeath egy kellemes mértékben kolosszális hangzással.

 

 

És akkor jöjjön három görög örömzene. Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem a görög extreme metal közeg baromi jól érti a zenei hangulatkeltést. Változatos, ahol kell, ott dallamos, ahol meg a darálás szükséges, ott olyan... Tele van élvezettel. Mernek újat behozni, kísérletezni. Pont ettől izgalmas. Ez elmondható mindhárom albumra.

Wampyrinacht - Night of the Desecration

 

Medieval Demon - Black Coven

 

Synteleia - The Secret Last Syllable

 

 

VTX

Befért volna a toplistába. 

Bár mindjárt itt a március, de csak sikerült megírnom ezt a bejegyzést. Szóval 2021 legjobb albumai. Az elmúlt években is megosztottam a nem extreme metal stílusokba tartozó kedvenceimet, nos hát jelen esetben is igaz ez, csak annyi csavarral, hogy nem két külön listát csináltam, hanem egybevontam az albumokat. Nem sok kivétel van egyébként, a legtöbb listában szereplő album így is az extreme berkekbe (black/death/doom/thrash) sorolandó. Jelenleg 20 albumot szedtem össze. Kevésbé kísértem figyelemmel 2021-ben az album-megjelenésket, így nagy az esélye, hogy nem jöttek szembe velem olyan lemezek, amiket egyébként határozottan a listába tennék. Mindenesetre egy igen jó kis válogatás született. Lássuk hát:

 

20. Aran - Pimeyttä Vasten

 

19. Iskandr - Vergezicht

 

18. Suffering Hour - The Cyclic Reckoning

 

17. 1914 - Where Fear and Weapons Meet

 

16. Ethereal Shroud - Trisagion

 

15. Spectral Wound - A Diabolic Thirst

 

14. Wolves In The Throne Room - Primordial Arcana

 

13. Dream Unending - Tide Turns Eternal

 

12. Alda - A Distant Fire

 

11. Wode - Burn In Many Mirrors

 __________________________________________________________

10. Ænigmatum - Deconsecrate

Önmagában a dobos felütés olyan, hogy megnyalnám utána mind a tíz ujjam, ha én doboltam volna. De az album egészében egy igen technikás, precíz, éles death metal. Azért figyelmet igényel, szóval nem annyira az a hangulatzene.

9. Ninkharsag - The Dread March of Solemn Gods

Mondhatnám, hogy az angolok mindig is úttörőek voltak a zenében, ami igaz is, csak jelen esetben kevéssé létjogosult a kijelentés. A felállás ugyanis gyakorlatilag egy Dissection átültetés kicsit más rendszerekbe. Ezt a borító is erősen sugallja. De függetlenítve a szituációt a legendás inspirációtól, egy kifejezetten élvezhető album ez.

8. Monolord - Your Time To Shine

Szerintem stoner doom stílusú zene még nem szerepelt az éves listáimon. Hát most ennek is eljött az ideje. A svéd Monolord-ot korábban is hallgatgattam, de sosem fogott meg igazán. Ennél az albumnál viszont hamar bekattant valami.

7. Demiser - Through The Gate Eternal

USA-béli black/trash egyveleg. Jó kis fröcsögős, sárban döngölős hangulata van, de ez a második helyen egy ennél is erősebb formában előkerül.

6. Transilvania - Of Sleep And Death

Osztrák black. Eleinte a lista elejére raktam, de többedik meghallgatás után túl egyszerűnek hatott, kiveszett belőle a különlegesség. Ettől függetlenül egy erős album, csak kicsit elunt, túl általános benne néhány dalszakasz. Számomra legalábbis.

5. Fluisteraars - Gegrepen door de geest der zielsontluiking

Holland, mondhatni experimental, de alapvetően atmospheric black. 3 dal, egy album. Külön elismerésem a borítóért, tetszik (nem az, amit itt látsz, hanem a holtfás). A zenét egy kicsit szétszórtnak érzem még itt-ott, de telis-tele van jó ötletekkel. "No keyboards were used on this record!"

4. Der Weg einer Freiheit - Noktvrn

Na ez az, ami ritka nálam. Alapvetően modern metal, sok olyan elemmel, ami gyakorlatilag elektronikus zenének nevezhető. Mégis... mégis összességében, egybegyúrva valami meghökkentően izmos anyag született. Valahol az általam nagyra tartott Numenorean-t idézi, akik hasonlóan modern vizeken eveznek.

3. Stormkeep - Tales Of Othertime

Sok underground blog/zine/újság stb felkapta és előkelő helyre tette. Okkal. USA-beli epic vegyesfelvágott. Doom-death-black elemek keverve, egységet képezve, egy enyhe Summoning-szerű hangulattal.

2. Steel Bearing Hand - Slay In Hell

USA-beli pörgés-zúzás. Olyan kifinomult fajta. Szétverős.

1. Wheel - Preserved In Time

Nem éppen tartozik az extreme metal kategóriák közé, azonban hangulatait tekintve mégis itt a helye. Német epic doom metal. Egy kis melankolikus, depresszív beütéssel. Hullámzó, dallamos, mégis sötét és borús. Mint minden erős anyagnál, itt sem szabad gyors ítéletet hozni. Többszöri hallgatás ajánlott.

 

 

 Kedvenc demo anyagom, baromi ígéretes cucc:

Hinthial - :�����:

Olasz black (kicsit thrash), mely stílusjegyeiben sokszor a görög black vérmérsékletére hajaz. Nyers, vad, vehemens.

 

 

Egyéb:

 

Iron Maiden - Senjutsu

Szólnék pár szót az Iron Maiden új albumáról is. Nekem kimondottan tetszik. Nagy rajongója vagyok a zenekar 80-as évekbeli munkásságának, illetve a 2000-es években is sok jó anyagot kiadtak a kezeik közül. Jelen albumot sokszor éri a kritika, hogy túl hosszú, lassú, vontatott. Szerintem pont így jó, ahogy van. Egyrészt nem kéne azt várni egy 60-as éveit taposó zenekartól, hogy fiatalos, pörgős, lendületes zenéket írjanak, másrészt amelyik idősebb zenekar képes elengedni ezt a külső nyomást, és korának megfelelő tempóban, nyíltsággal, őszinteséggel dalt írni, az még sosem sült el rosszul. Ahogy most sem. A két CD közül nálam a második nagyon erősen betalált. Baromi jól megkonstruált dalok vannak rajta felsorakoztatva. Ez az epikusabb, progresszív irány éppen az érettebb, már-már agg habitushoz illő. És ez így van jól.

 

VTX