Az Alda az egyik olyan underground bandák közé tartozik, akiket még black metálos pályafutásom hajnalán ismertem meg. 

Az atavisztikus felfogás párosul náluk egy könnyed folkos vonallal, minderre pedig ráfekszik egy vérbeli black köd. Talán ezért, és egyben nekik köszönhetem, hogy elmélyedtem a black metál birodalmában. Ez pedig nagy szó. 

És íme, itt van a legújabb szerzeményük a hamarosan megjelenő albumukról. Ritkán vagyok elfogult, és ez most sem igaz, de őszintén merem állítani, hogy elképesztő amit leműveltek. A laza felvezetés, melynek hirtelen vége szakad, s a mélybe taszítja egy fekete sodrás. De nem sokáig, mert ebben a mélységben egyesül a kettő... majd aztán újra kettéválnak. 

Mondanom sem kell, várom már az albumot. (:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.