A 2013-ban alakult USA-béli Dumal első albuma január elején jelent meg, és a három tagú banda így bemutatkozásul hatalmasat alakított. Az albumot megelőzi két-két split és EP, amiket bár nem hallgattam, de most az album ismeretében biztos belefülelek majd azokba is. 

A zenét egyfajta igazi old-school hangulat járja át. A dalszövegek témái is efelé hajaznak: valláskritika, természetközeliség, sötét erők, stb. Nem mondom, hogy ez manapság ritka, de a lemez egészét hallgatva mégis olyan érzés születik meg bennem, hogy ilyen zenét manapság már nem sokan csinálnak. Annyi az alstílus, a lehetőség, hogy tiszta black-et újonnan csak elvétve lehet találni. Na de itt egy ékes példája. Mindenkinek erősen ajánlom figyelmébe az anyagot, mert az alapoknak ad egy ízletes löketet, így szinte mindenkinek el tudja nyerni a tetszését, aki ezt a sötét stílust bármilyen formában is szereti.

Semmi különleges, de ez nem jelenti azt, hogy rossz. :)

Van benne néhány furcsaságnak mondható dolog. Például elég ritka az, mikor black metal-ban (főleg ha az epic) egy szám úgy ér véget, hogy elhalkul - szerintem legalábbis. Hát itt van erre példa, és ráadásul számkezdésnél is. Bár ezek apró dolgok, mégis számítanak. Összességében viszont egy viszonylag élvezhető albumról van szó. Az előadóról sokat nem tudok mondani, nemrég fedeztem csak fel őket. Viszont már rég feloszlottak, szóval új albumot ne várjuk. Mellesleg úgy szó-szerinti albumuk csak ez az egy van, a többi kiadott munkájuk vagy demo, vagy EP, vagy egy válogatáslemez. A Finn banda viszont kitett magáért még ha csak egy albumról is van szó. Tagadhatatlanul változatos, Tolkien Black Metal kis szimfóniával, kis vegyes háttérvokállal, és néhol egy csipetnyi progresszív hangulattal.

Az albumot teljes egészében meg tudjátok hallgatni a YouTube-on: