2015-ös alapulás, és a legelső anyag egy január végi debütalbum bő fél óra hosszúságban. A stílus alapjában véve melodic black alapokon nyugszik, de egyértelműen érezhető az is, hogy a banda még nem találta meg a saját hangzását. Ettől függetlenül mégis egy figyelemreméltó kezdésről írhatok, mert a Dissection, a Dawn, a Sactramentum, a Vinterland, és még sok más legendás stílusbéli banda hatásai érezhetőek a zenében. Ámbár a kiforratlanság ugyan úgy végigkíséri a játékidőt, mint ezen zenekarok hagyatékai.

Sokhelyütt lehetne inkább melidc death-nek nevezni, mintsem black-nek, de a két stílus között igazából a vadság/durvaság fokozatai tesznek különbségek, az pedig ingadozó, így igazából mindkét kategóriába beleillik.

Ha már az Utstott esetében egy gyorsabb tempójú epic black projektet mutattam be, akkor még inkább gyorsítok a dolgon, és következzen egy olyan black metal banda, akik már egy egész szép diszkográfiával rendelkeznek. Az olasz Stormlord együttesről van szó, akik 1991-ben alapultak, akkor még inkább death-et játszva. Zenéjük inkább szimfonikus, mint epic, de ugye a kettő nem áll távol egymástól, bár zenéjüket inkább epic extreme metálnak nevezik. Na de túl az alstíluson, rengeteg motívum figyelhető meg a zenéjükben. Legutóbbi albumukon leginkább a folkos beütések voltak kiemelkedőek. Eddig 5 albumot adtak ki, mely mindenképpen figyelemre méltó, ugyanis a legtöbb stílusbeli jócskán ez alatt van. Emellett több EP és demo anyaguk is van, ráadásul még egy hivatalos koncertfelvétellel is kedveznek a rajongótábornak. 

Rendszeresen koncertező bandáról van szó, tehát még az is lehet, hogy Magyarországra jönnek majd a közeljövőben. Továbbá aktívak. Aktívak, márpedig annyira, amennyire azt a legtöbben elvárnánk bármelyik bandától. Értem ezalatt azt, hogy nagyon kevesen adnak úgymond életjelet magukról olyan gyakorisággal, mint a Stormlord. Ennek köszönhetően (na meg persze a sok jó daluknak) az átlagosnál jóval nagyobb számú rajongóval rendelkeznek. Legutóbbi albumuk, a Hesperia 2013-ban jelent meg, szóval hamarosan számíthatunk a következő anyagra szerintem. Végezetül a szám, mely által annyira megkedveltem őket:

Rengeteg elem felfedezhető a zenéjükben, és részben ez a komplexitás adja azt a komplex és vágtázó zenét, ami mindenképpen felpörgeti az embert. Emellett mégis képesek azt a bizonyos epic hangulatot előidézni. Szóval ajánlatos közelebbről megismerni a munkásságukat.

4. To Walk The Ashes Of Dead Empires

Égő tüzek borítják az eget, miként arany fény szövi át az éjszakát
Ostromlott hegyek roskadnak össze, parázsló halmai borítják a síkságot
Istenek porai, hamuszürke zápor
Halál özönlik s takarja be mától
Néma kő, mit vér festett, hol minden sereg a trón előtt elesett

Fagyos rabok halált üvöltenek,
Inognak a tornyok s sorban dőlnek
Ostromlott lélek, haldokló büszkeség
Ébred a bánat, oltár elé lép

Micsoda mészárlás, istenek harca
Mi áradat, e vérfolyók sora
T’Iam hívása int
Felkeltettek az őrjöngésre
Elveszve tudatban, térben, időben
Elveszve e viharban, mit vezetünk,
Elszabadul a káosz idebent
A végtelen éji ég homályba borítja szemem

Égő tüzek most csillapodnak, mikor arany hajnal veszi uralomba az éjszakát
A harc zaja véget ért, mi maradt csupán némaság
Színes fakóságban fürösztött táj, vérbe öltözve, szakadtan áll
Kettétört lándzsák, összezúzott kardok, jelöletlen sírok
A háború ára

Az árnyékok fia elhagyja az éjszakát, apja távozik a fénytől
Anya Sötétség itt hagy minket, meghalni sápadtan
Testvéreink másfelé vezettettek
Egy hasadás befoltozva, de egy üreg beomolva, a fal emeltetett s leomlani végeztetett
A tópart homokjában csontok elásva
Egy hang újjászületett és egy hang félbeszakadt, évtizedek életének bűnei
Meg kell hoznunk ezt az áldozatot?

Üres kastélyok szavalnak sivár bukásról
Poros macskakövek vezetik haza őket
A bárkák most csöndes helyükön álmodnak
Emeljük poharainkat azokra, kik itt vannak
Jeges halmok, elfeledett kardok
Hófödte hegyek őriznek elfeledett hangot
Hősi tettek, s olyanok mit nem beszélnek
Faragva mindezt egy trónba, mi üres