Több tekintetben is egy érdekes bandát mutatok most be nektek. Az eredetileg Kirgizisztánból származó banda saját stílusát "Epic Shamanic Metal-nak" nevezi. És ami azt illeti, ez a figyelemfelkeltő elnevezés meglepően találó.

A Kína szomszédságából származó banda 1999-ben alapult, azonban pár évvel később szülőföldjükről megélhetési gondok miatt elvándoroltak, és letelepedtek Németországban. Így valós hazájukban összesen kettő demóanyagot adtak ki, majd 4 év kihagyás után, 2004-ben előrukkoltak az első albumukkal, melyet már Németországban rögzítettek. Ez Sary Oy névre hallgat, melyről fent meg is hallgathatjátok a címadó tételt.

Már ezen is érződik egy meglehetősen sajátos kombinációja a folk és atmospheric stílusoknak, melyek idővel egyre szorosabban összefűződtek a banda munkássága során. Stílusuk, melyet epikus sámáni metálnak neveznek, így egyre inkább reálisnak mondható. Az epikusság mindenképp ott figyel zenében, ezt legjobban a páratlan dallamvilág rejti. A sámáni mivolt pedig úgy gondolom szintén tagadhatatlan. Már csak a black jelző hiányzik. Mind hangszerelésben, mind dalszövegekben erősen felüti a fejét a banda származása - így teremtve olyan zenét, mely megállja a helyét az egyediség címszava alatt.

Black metálban való kalandozásaim során találkoztam már párszor a Darkestrah-hoz hasonlónak mondható "egzotikus" bandákkal, azonban többségük pár év aktivitás, és elenyésző mennyiségű hanganyag után feloszlott. Tehát ha nem is szerencsésnek, de mindenképp örömtelinek tudhatjuk be a tényt, hogy ők még mindig aktívan alkotnak a színtéren. Olyannyira, hogy legújabb albumuk kerek 10 nap múlva, azaz április 29-én lát majd hivatalosan napvilágot. És ami azt illeti, igen-igen bizalomgerjesztőnek mondható. Hallgassátok csak:

Nem célom, hogy ilyen többhetes kihagyásokat tartsak, de van az úgy, hogy pangás van az undergroundban - legalábbis abban a felében, aminek egy kis köze is van az epic szócskához. 

Viszont...

A svéd Ereb Altor már egy bő 10 éve a színtéren van, és nem is akármilyen anyagokat tett le az asztalra ez idő alatt. Zenéjük egyfajta epic-viking black-ként értelmezhető, de az sem mond hülyeséget, aki nemes egyszerűséggel black metálnak titulálja. Ámbár az előbbi specifikusság a 3 nap múlva napvilágot látó legújabb lemezüket mégiscsak jobban leírja, ugyanis nem mástól, mint a Bathory-tól hallhatunk majd feldolgozásokat az albumon.

A Bathory a metálvilágban már diadalmaskodott, és kellő mértékű tisztelet övezi Quorthon hagyatékát. Azonban azt mind tudjuk, hogy legfőképp a Nordland kettős előtti anyagok többsége elég gyér hangminőséget tudhat a magáénak. Másfelől pedig élőben sem szóltak még ezek a legendás dalok. Így hát többek között e két hiányosság okán felbuzdulva az Ereb Altor gondolt egyet, és feldolgozott 7 Bathory csatadalt. Ezek közül kettő már meghallgatható, a többi öttel pedig szerintem ki tudjuk várni ezt a hátralévő 3 napot.

Persze az időpont sem véletlen, ugyanis február 17-én lett volna Thomas Börje Forsberg 50. születésnapja, így azt hiszem méltó tisztelgés lesz ez a feldolgozásalbum.

Bár az sem mellékes, hogy azért máshogy szólnak a dalok. Nincs meg bennük az a nyersség, és azért valljuk be, van abban a rossz hangminőségben valami elevenség. Ámbár minden tekintetben érdekes hallgatnivaló lesz Ereb Altorék ezen lemeze, mert a minőség tényleg nem hibádzik.

Várjuk hát a pénteket, addig is pedig itt a :Blot · Ilt · Taut: dallistája:

1. A Fine Day to Die
2. Song to Hall Up High
3. Home of Once Brave
4. The Return of the Darkness and Evil
5. Woman of Dark Desires
6. Twilight of the Gods
7. Blood Fire Death

Azt hiszem közel egy hónapnyi kihagyás után elérkezett az idő, hogy belevágjunk a 2016-os évbe. Kezdjünk hát egy single anyaggal, mely teljes valójában epic black metal.

A brazil black metállal általában úgy vagyok, hogy nem tud megfogni, de persze kivételek mindig akadnak, mint amilyen ez is. Maga a dal egy korábbi számuk tiszta vokálos verziója, de szerintem hatalmasat dobott rajta az eredetihez képest. Meg ha már epic black, akkor a tiszta vokál mondhatni plusz pont. Való igaz, még 10 percnél is rövidebb dalról van szó, de a hangulata keményen belemarkol az emberbe, s nem is engedi el. Hozzá mérten a borító is jól el lett találva.

Aztán reméljük a 2016-os év több epic lemezt fog termelni, mint a tavalyi, mert hát az előző év a stílust illetően elég gyér volt.

1 éves lett az oldal. Nem gondoltam volna, hogy ez meg fog történni - legalábbis úgy, hogy foglalkozok is vele. De mégis, és ez leginkább nektek, olvasóimnak köszönhető, mert megállás nélkül látogatjátok az oldalt. Szóval köszönöm az egy évnyi kitartást. Tudom, mostanában ritkán írok új bejegyzéseket, de kicsit besűrűsödtek a mindennapjaim, ezért kevesebb időm van erre. Viszont ami késik, nem múlik. Addig is itt egy dal az egyetlen nevesebb epic black előadótól, akiről még nem írtam. De persze fogok. :)

Black, Folk, Symphonic, Epic, Medieval. Mindegyik bélyeget fel lehetne aggatni a bandára, mégse lenne teljes a meghatározás. Számtalan stílust egybeolvasztva, a Munarheim képes egy olyan új, modern, dallamos, egyedi (!) zenét tárni a hallgatóság elé, amely igazából minden dallamos metált kedvelőt magával sodor. Tiszta hangzás jellemzi őket, egy dalon belüli több téma megszólaltatásával. Néhol lágy melódiák, női énekkel kísérve, néhol kemény riffek hörgő vokállal keverve. Ez hát a Munarheim stílusa. 

2007-ben alakult a banda, jelenleg pedig 6 taggal rendelkezik. Nyilván az erős folk beütés miatt, és a tisztább, könnyebben befogadható zenetémák miatt egy kicsit nagyobb rajongótábor áll mögöttük, mint a megszokott egyemberes projektek mögött. Dalaik kivétel nélkül németül íródtak, mivel a banda Németországban alapult és minden tag német. 2007 óta 4 anyaguk jelent meg: 1 demó, 2 EP és idén év elején az első albumuk. Ezek közül talán a második EP a legfeketébb, így hát azt hallgathatjátok meg fentebb, személyes kedvencemmel (Hexentanz) kezdve.

Ha minden igaz, jelenleg a második albumukat írják/veszik fel, amely valószínűleg 2015 elején meg is jelenik majd.